Zebrák és legyek

A Mai tudomány Tárházából
Velünk, vagy válunk?
Bolondok vagy betegek?

Legyek és Zebrák

 

Komplex Fizikai Rendszerek Tanszéke[1]
Az elnevezés óhatatlanul is sugallja – ha nem éppen deklarálja:
Házuk táján primitív dolgoknak helyük nincs; effélék ott fel sem merülhetnek.

Mindazok tehát, akik akár rejtett ám öndiagnosztizált primitívségük ellen remélnek oda befészkelődve gyógybalzsamot lelni, akár csupán éji-szállást kérő vándorként kopogtatnak ott be, érzik a kapufélfa magasára felragasztott cégér láttán: a kapun-túli szentélyben a magasba-törés elvitathatatlan lehetőségei kínáltatnak.

A mohó kíváncsiságtól hajtottan, hogy ott netán egy Bolyai vagy Jedlik kaliberű ígérettel találkozom, szerény eszközeimmel és egy rejtekkulcs segédletével, a minap éjén magam is belopóztam oda, meglesni: Vajh miféle hatalmas-ívű feltárások fortyognak az ottani üstökben, melyek ha majd kiöntetnek, hát leforrázva áll előttük a Nagyvilág.

I.)

Az egyik delejezett kapszulában ezt találtam[2]:

A tehenek és lovak vérszívó rovar-élősködői röpképes alanyai egyik csoportja (szívem szerint itt a magyar bögöly szót használnám, de nehogy bűnös félre-interpretálással legyek vádolható, maradok a cikkbeli latin megnevezésnél), a tabanida-legyek vizsgálata merült fel mint kényszerítő szükségszerűség, az alanti tudományos kooperáció keretén belül.

Pontosabban – merthogy az Univerzum tabanita-fertálya kiterjedésével nem vetekedhet még a legszélesebb mondakör sem – mindössze a tabanidák landolási-preferenciáit óhajtotta szondázásaival felderíteni az elszánt team.

A dolog tisztázása amiatt meglépendő, mert ugyan mára már a tabanida-világ bizonyos részleteivel tisztában lehetnek a területet kutatók, magyar szakember oda eleddig kevésszer tette be a lábát. Annyi mára bizonyos, hogy nem kell senkinek álmatlanul hánykolódni és tépelődni afölött, hogy vajon:

i) Miért száll a bögöly a lóra? Táplálkozni és sütkérezni – világosít fel bennünket a tudomány.

ii) Miféle táplálékért mennek oda? Izzadság, könny-váladék, és a vér kínálata adja a menüt – tudhatjuk meg kutatások korábbi szüreteiből.

iii) Mi alapján észlelik a legyek az állatot? Sugárzási-tényezők, köztük az állatokról visszaverődő fény polarizáltsága, az állatok mérete és szaga kapják a fő-helyet a rangsorban – oktatja a tudatlant a rendelkezésre-álló forrás.

iv) Álló vagy mozgó célpontra röpülnek-e a legyek? A legkonkrétabb ismeretek szerint vannak fajok amelyek a mozgó-egyedekre támadnak előszeretettel, míg más fajok az álló-célpontokra vetik szívesebben magukat.

v) Mit vetnek be e rovarok ahhoz, hogy landolás utáni tevékenységük két választéka között [ld. i) alatt] döntsenek? Magára vessen az akinek ennyi nem elég: a legyek a mechanikus-, a hő-, a víz-, és a kemo-receptoraikat használják. (És semmi egyebet – mondatná velem az elszánt felfedező, ki nem szívesen hagy a csontokon lerágatlan húst.)

Szerencsére, a landolási búvárkodások eme alámerülésében sem kell teljesen a sötétben tapogatódzni. Jóideje tudott ugyanis, hogy elsősorban a napsütötte és sötét-felszínű célpontok a legyek által a kedveltebbek. Ehhez képest – a munkahipotézis felállítását és a kísérletek lezavarását követően – a team felhozatala ekként bővít az ismereteken:

 (1) Minél melegebb volt a landolási-felszín hőmérséklete, annál több légy ereszkedett le rá.

(2) A tabanidák landolási-preferenciáit irányító tényezők közt, az optikai-tényezők mellett tehát bizonyosan ott van a hőmérsékleti-tényező is.

(3) Észleléseik szerint a legyek a rajzás közben neki-neki ütődtek a tartály falának. Amit a kutatógárda arra magyaráz, hogy ezzel az eljárással szereztek a tabanidák mértékadó információt a landolási-felület hőmérsékletéről. (Ha ez így igaz, akkor rögzíthető hogy a tabanidák – összevetésben a megfigyelőkkel – ha önfeláldozóan is de használták a fejüket.)

(4) Minél naposabb volt a felszín, a tabanidák annál tovább ültek meg rajta.

Nem lehet közömbös senki érzőlelkű számára, vajh hogyan is születtek ezek a becses eredmények. Az alkalmazott főbb lelemények rendre:

1) A kísérletekben fekete műanyag-tartályok helyettesítették a jámbor teheneket. El kell ismerni, ez baromira költségkímélő elrendezés. Amellett segít kiküszöbölni az elmozgásokból adódható esetlegességeket. (Az viszont [a már ismert szag-faktor birtokában] elég botor feltételezés, hogy ezek a kifejezetten vérszívásra specializálódott lények ne észlelnék az élőállat bőre és a műanyag-felület kínálta különbségeket; s hogy emiatt a rárepülés és a megülés motivációi is miért lennének ugyanazok?)

2) A legyek röptét és a landolásaik strigulázását hol egy hol kettő megfigyelő végezte, 2 m távolságból szemlélve 2 db 42 cm magas és 30 cm Ø-jű fekete-színű tartály felszínét.

3) a 2) alatti elrendezés és személyzet-állomány azonos volt azzal, amely által minden egyes landoláshoz tartozó idő is stopperrel mérve lett.

Süldőkorom ritka cirkusz-vizitálásai alapján tudom, hogy nem lehetetlen akár 10 tányért is feldobálással körbejáratni a levegőben. De hogy mekkora lehet az a tabanida-légy sereglet amelynek a belső-elhatározású csapatmunkája mind a landolás mind a megülés tekintetében szabad-szemmel és krétával az egyik stopperral a másik kézben még követhető az alkalmi megfigyelő számára, arra adjon becslést mindenki maga. A szóbanforgó raj számossága indirekte ugyan behatárolható a közölt (és itt mellékelt) ábrákról – amik kapcsán viszont már más-jellegű kérdések merülnek fel. Akár a jelzett lineáris-trend érdemlegessége, akár a „95%-os megbízhatósági-tartomány” tekintetében.

(a) Total number N of landings on the barrels as a function of the barrel’s surface temperature T (°C). (b) Average time 〈t〉 = t/N (s) spent by tabanids on the barrels versus T averaged for the periods (30 or 60 min) between two sequential thermographic measurements of T. The straight lines show the regression line fitted to the data points represented by symbol +. The grey area around the regression line shows 95% confidence interval.

Mindezeket kapjuk 16 oldalra szétterítve, 73 tabanida-citátummal alátámasztva.

N.B.: A témára ki lehet éhezve a tudományos-közösség, mert egy éven belül új cikket termett a szerzők ihletése, amiben ha más nagyon nem is, de a tartalom közlését felvállaló folyóirat kétségtelenül új.[3] (Természetesen „pee-rewied” – máskülönben oda se bagózik a cikk-metriákra valamit is adó potyerátor.) A forrás megtekintője nem titkolhatja el örömét afelett hogy a tabanida-megfigyelőtábor egészséges növekedésnek indult, a cikk 2021. február 15-ig történt 583 megtekintése alapján.

II.)

Mikor a második tételre rábukkantam, egy motorikus erő elhatalmasodását diagnosztizáltam magamon: úgy elfogott a röhögés, hogy erősen kellett kapaszkodnom – az egérbe az egyik, az asztal lapjába a másik kezemmel – nehogy szégyenszemre leessek a székről, szem elől vesztve ezáltal a kínálatot, amely azt boncolgatja nagy-komolyan, hogy vajon hűtik-e a zebrát a csíkjai. A betekintés elmélyítéséhez két ábrát mellékelek a közleményből.

Az egyik a zebra-imitátor hordók családias képe, hasukban tele vízzel, aminek a közepibe hőmérő merül. A másik kép magáért beszél. Illetve nem, hanem… de csak adott esetben, ahogyan jól-nevelt zebrához illik. Lehet hogy a röhögő-görcs miatt átugrottam sorokat, de ide mintha nem dugtak volna hőmérőt. Sebaj, egy megújított projektben majd erre is mód nyílik. Hiszen a cikk, nyilván a hatalmas érdeklődésre tekintettel, nemcsak magyarul jelent meg[4], de a Nature egyik leány-folyóirata[5] is (nem vagyok benne biztos, hogy ma szabad-e még ezzel a kifejezéssel élnem, avagy gender-2 folyóiratot kell használnom a pontosításhoz) keblére (basszus: tegnap kaptam a hírt hogy Angliában a brestfeeding helyett mostantól a chestfeedinget kell használni) ölelte a közlést – amely színvonalához interdiszciplináris volta mellett a szerzői-team multinacionális beütése is hozzájárult.

A dolgozat végül negatív predikátumba konkludál, olyan latolgatások és képletek közreadásával, amik a zebra-imitátorok közönyéről ugyan leperegnek, de az idetévedt Olvasónál félő hogy akut kedélybetegséget idéz elő a legkisebb dózisa is.

Anélkül hogy hozzájárulásom elismerését bármily reciprocitási-formában a jövőben elvárnám, felteszem a kérdést: Mi van akkor, ha a csíkozással párosul a bőr alatt futó vér/nyirok szállító-edények elhelyezkedése? Mert ez az aspektus mint elrendeződési-lehetőség bizony nem merült fel, sem a műzebrák sorozásánál, sem az integrálos-agyalás közben.

S a legkevésbé sem szeretnék belekotnyeleskedni egy ekkora tudósgárda portfólió-alakításába, de mi lenne ha egy kombinatorikai-folyóiratot is megcéloznának annak kiókumlálásával, hogy miként alakul a tabanidák landolása a zebracsíkok függvényében? – Hacsak nem ez is lerágott csont már…

Kettő dolgot kell ezek után még fokozott figyelemmel áttekintenünk:

1.) A saját cselekvési-program előtt megszondázni a Társadalom részéről a nagybani fogadtatást: Vajon ki lettek-e már küldve a tevékenységhez passzoló gratulációk, netán emlékbélyeg készül a felmagasztalást megörökítendő…

2.) S mit tehetünk mi, ha csak rajtunk múlna? Úgy fest, ráakadtunk ismét egy bakancslistás tevékenységre. Azt kellene még megfontolás tárgyává tenni, hogy vajon kapásból, avagy páros-lábbal kellene abszolválni a felmerült tennivalót.

2021. február 15.        Fuggerth Endre

 kattintással vissza a Tartalomra

[1] Volt már egy koccanásunk: Bonckés alatt

[2] Horváth G, Pereszlényi Á, Tóth T, Polgár S, Jánosi I M. 2019 Attractiveness of thermally different, uniformly black targets to horseflies: Tabanus tergestinus prefers sunlit warm shiny dark targets. R. Soc. open sci.  2019 6: 191119. http://dx.doi.org/10.1098/rsos.191119 (https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.191119 )

[3] Why do biting horseflies prefer warmer hosts? tabanids can escape easier from warmer targets Gábor Horváth, Ádám Pereszlényi, Ádám Egri, Tímea Tóth, Imre Miklós Jánosi, PLOS ONE May 13, 2020 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0233038

[4] Mégpedig két részben: Zebracsíkok feltételezett hűtő hatásának kísérleti cáfolata - 1. rész Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Száz Dénes, Barta András, Jánosi Imre Miklós, Gerics Balázs, Suzanne Akesson
Fizikai Szemle 2019/4 117-121pp ; 2. rész ibid. 2019/5 147-154pp

[5] Horváth, G., Pereszlényi, Á., Száz, D., Barta, A., Jánosi, I. M., Gerics, B., Akesson, S., Experimental evidence that stripes do not cool zebras. Sci Rep 8, 9351p (2018). https://doi.org/10.1038/s41598-018-27637-1