Szakmailag IS Hiteles: SÖR-energia

„Tudomány” – határok nélkül: a SÖR-ENERGIA

A lejárt szavatosságú sörből energia lesz – tudhattuk meg a felemelő hírt[1] 2020. augusztus 24-én: „hetente 150 000 liter lejárt sör felhasználásával havi szinten több, mint 350 000 köbméter biogázt tudtak termelni, mely mintegy 1200 háztartás energiaigényét volt képes fedezni.”

Mellékkörülményként a hírből megtudhatjuk még azt is, hogy „A Glenelg szennyvíztisztító átvette a lejárt sört a gyártóktól, hogy biogáz üzemében energiává alakítsa azt.”. – És (a fenti sugallat szerint) önként átadta volna azt mindenestül 1200 háztartásnak – miközben a Szennyvízipar nem képes jelentős külső-energia nélkül működni[2]…

Előbb adnék hitelt annak, hogy a sörből ily meglepő váratlansággal nyert energiára azonnal ráhasal és elemészti a Szennyvízipar. – Kell neki az azokra a folyamatokra, amelyek nemcsakhogy szükségtelenek* de rengeteg környezeti-kártételt is indukálnak.[3]

* Ez akkor válik magától-értetődővé, ha valaki már megértette a Vízgazda-rendszerre alapozható áttérés lehetőségét. Amely rendszer működtetése praktikusan nem igényel külső energiát[4] a munka dandárjának az elvégzéséhez – viszont ezalatt kiaknázható hőenergiát is kínál[5]…

Az értelmetlen pazarlás (legyen az a lejáratos-sör vagy az energia) fölötti bánkódásunkat azonban most kíséreljük meg csitítani azzal, hogy az újdonat energia-fajta által kínált előny hadrafoghatóságát nemesebb célok érdekében számszerűsítjük.

Jöjjenek hát a számítások:

· Ha egy hónapot durván-számítva 4 hetesnek vesszük, akkor – a fenti híradás szerint – 1 liter sör 350000/(4*150000)= 0,58 m³ biogázt ad.

· Ez tehát 580 liter»24 mól-térfogatnyi gáz. [1 mól-tf (24 liter, 25^oC-on) 1mól-súlynyi (M gramm) anyagot tartalmaz.]

· Ha ennek a 60%-a metán (kb. ennyit szokott adni az eljárás; a többi ~40% gáz zöme CO₂*), akkor az 14,5 mól-térfogatnyi metán, ami (M_CH4=16 figyelembevételével) 14,5*16=232 g.

* Amitől azután egy másik gárda (szalagcímek, tüntetések, és politikai-nyomásgyakorlás kíséretében) mindenáron szabadulni kívánna – legyen a módszer akár a föld-alá dugdosás[6] költséges technológiával mítifikált módja, akár a kőporos-mezbe öltöztetett stratégia[7]

· A sörök alkoholtartalma viszont ~5%.

· A teljes alkoholtartalomból (mely tehát 50 g/l) maximum 34,8 g CH₄ keletkezhet literenként (ha az alkohol, azaz C₂H₅OH [M=46] mindkét szénatomjából metán képződne).

· A maradék metángáz, azaz 232-35=197 gramm, tehát a liter sör (szerves) szárazanyag-tartalmából kellene származzon.

· Mivel azok jobbára szénhidrát-jellegű komponensek (hiszen ilyen termények erjesztéséből készül az ital), amikben a C:O:H szöchiometriai arányai 1:1:2, így egy M_COH2=12+16+2*1=30 „mólsúlynyi” részlet adhat 1 mólnyi (azaz 16g) CH₄-t.

· 197 g metán képződéséhez tehát minimum 197*(30/16)=369 g szénhidrátnak kellene jelen lennie 1 liter sörben.

· Ha a biogáz-átalakítás metán-kihozatalának a ~60%-os hatásfokát is hozzávesszük, akkor ez ~206 g szénhidrát többletet, összesen 575 g szénhidrátot kívánna.

Annyit viszont a praktikus vásárló is tud, hogy a sör kábé ugyanolyan nehéz mint a víz; tehát az, hogy 1 l sör másfél kiló legyen, valahol marhaság. Ha viszont a kb. 1 kilónyi 1 liter sörben szűk 60 deka szénhidrát rejtőzne, akkor az nem lehetne folyós ital, hanem inkább egy kissé elázott kenyér.

Valójában ~6-8 gramm szárazanyag-tartalma van 1 liter sörnek. Ezt a tudatos-vásárló is könnyedén ellenőrizheti. Pl. a „Kozel” márkájú 0,5 literes dobozos-sörön ez a vonatkozó információ olvasható: szénhidrát 3,3 g, fehérje 0,5 g.

Azt, hogy a liter sörben levő 6-8 gramm szárazanyag-tartalom mikor s hogyan változott 369 vagy akár 575 grammra, nem tartom itt szükségesnek tovább boncolni.

Bizonyára le lesznek nemsokára fektetve az erre-vonatkozó Söröd-inger™ egyenletek.

2020. augusztus 25. Fuggerth Endre