Miskolczi Ferencről

Miskolczi Ferencről

Midőn az effektív-kutatás kényszerű abbahagyása után vállalt vidéki-lét során az ésszerű-tevékenységek és megvalósítások próbálgatásakor ráakadtam a Vízgazda-teóriára, még nem sejtettem hogy annak klíma-alakító vetületét is ki kell majd domborítani – a nyomuló degeneráció erősbödésekor, amikor a Világ-irányító erők által felszentelt-tevékenységgé emelkedett a légköri-dekarbonizációs igyekezet. Országh József is érezte ennek fontosságát, sőt, plauzibilis-magyarázattal mutatott rá arra is, hogy a Vízgazda nagybani-alkalmazása klíma-alakító tényezővé is válhat – regionális-viszonylatban mindenképp. Azt a tromfot azonban, mely szerint a dekarbonizációs-manipuláció teljességgel céltalan, Miskolczi Ferenc szolgáltatta, gyakorlatilag egyetlen dolgozat által. Az általa feltárt tagadhatatlan tény azonban nem volt beilleszthető a dekarbonizáció-felé terelődő Világrendbe; személye és munkája így legfeljebb az apró-hírek kuriózumában kaphatott helyet. Ezen változtatandó, úgy döntöttem hogy – túl azon hogy írásaimban e tett és tény mindenütt említésre kerül ahol annak helye van – Wikipédiás-szócikket készítek róla. Ami emelheti az ismertségét; annál is inkább mert az internet előnyösen rangsorolja a WP szócikkeit. Miután ebbeli szándékomat jeleztem felé, s ő volt oly szíves ellátni számtalan részlettel, nekifogtam a munkának, és kialakítottam az alább látható szócikket. Ügyelve a WP azon alapelvére is amely elvárja a kiegyensúlyozottságot. Így részét képezi az anyagnak több olyan vonatkozás említése is amik egyébként érdemtelenek lennének erre. A szócikk futott is egy félévet, s már-már sikerként könyvelhettük el a létét, midőn hír érkezett felém: kalodába tették „vizsgálatra” (innentől külső-látogató már nem láthatta, nem formálhatott róla véleményt); majd a kaloda-őrök végső határozata eredményeként eltávolították. Tiltakozni is felesleges volt. Most, az Elvarratlan szálak c. kötet alakításakor merült fel bennem: a törölt szócikk helyet kaphatna benne. Kiegészítendő azt a másikat, amit anno, a törlést követően, azon melegében szültem: amelyik a fizikus mögötti embert mutatja be.

Íme:

Miskolczi Ferenc (Született 1947. április 20-án Budapesten) fizikus, 3 gyermek apja [Szonja, Ferenc, Márk], jelenleg feleségével [Szabari Anna: meteorológia-fizika szakos tanár] együtt az Egyesült Államokban él.

A légköri CO2 klíma-alakítónak vélt hatása elterjedt nézetével, az Üvegházhatással[1] szembenálló alapvető dolgozata[2] végkicsengéseként került személye és tevékenysége a reflektorfénybe. A hosszú-távú mérési-adatok kérlelhetetlen tény-valóságán alapuló számítási-eredményei (amik érdemi, kvantitatív-cáfolatot mindezidáig nem kaptak) komoly szembesítést jelentenek többek-között azoknak az irányelveknek, amik mentén meghatározódni látszanak azok a törekvések, amik a mai energiapolitikai átalakításokat célozzák.[3]

Családi háttér

Édesapja, Ferenc, eredetileg kertészeti végzettséggel bírt, amihez később földrajz-tanári diplomát is szerzett. Eközben, a II. Világháborúval kötelezően-induló katonai-szolgálat tovább-sodorta a katonai-pályán, ahol hűséggel szolgálta a történelem változó-helyzetei által kijelölt célokat. Ekként a Koreai háborút is megjárva, szűkszavúsága bölcseletével viszonylagos nyugalomra talált felesége oldalán [Winkler Mária, egy nagycsaládból érkezett konzervatív és hívő lélek, aki szürke gépírónőként kereste meg a Csepeli Weiss Manfréd Művekben a kenyerét – de a kézimunkázás mellett a sakkjáték és a zongorázás sem volt idegen tőle] s akivel 4 gyermeket neveltek fel. A család békéjét fel nem borító de a mindennapokban is bujkálóan jelenlevő világnézeti-különbségek adhatták az alaphangot ahhoz, hogy Miskolczi a packázó felszín mögötti fizikai-valóságot meghatározó tényezőkre irányította inkább a figyelmét.

Középiskolai tanulmányait a Csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban[4] végezte, ahol a fizikát attól a Vermes Miklóstól[5] tanulhatta, akinek neve hosszú évtizedeken át fémjelezte azt a színvonalat ami korábban az atomtudósainkat is kinevelő Fasori gimnáziumra[6] volt jellemző – mely tanári-karának maga Vermes is a tagja volt. Innen vezetett Miskolczi útja az ELTE TTK[7] fizikusi-szakára, ahol 1971-ben graduált.

Közben – engedve az élet teljessége iránti természetes vágynak – megnősült, s a gyerekáldással kísért családi-élet megnövekedett-szükségletei kielégítésére éjszakai, fizikai-jellegű munkavállalással is apasztotta a tudományok beszippantására fordítható időt. Mégis, Marx György[8] akadémikus, az Atomfizikai Tanszék akkori vezetője benne látta meg azt, aki frissen-végzettként is segítheti korai-elképzelései alátámasztását a légköri CO2-t illetően, kvantitatív számításokkal.

A pálya íve

1971-es szakdolgozata[9] még a neutron-aktivációs elemzés témakörből íródott, 1975-ös egyetemi-doktori disszertációja[10] pedig a légköri CO2 hatásai körül tapogatózott, amelyben rejlő feladatok adekvát-kezeléséhez menetközben elvégezte a tudatosan-választott programozási-ismereteket is.[11]

Azt hogy ez a lépése, valamint a programozás bevetése egy vajúdó-kérdésben mennyivel megelőzte korát, kiderül egy 2013-as visszatekintésből[12] amely rögzíti a terület fejlődését hosszabb-ideig megmerevítő állapotokat:

„Az 1980-as évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a … nap-sugárzás mérő világhálózat műszerei által szolgáltatott adatok hibája jóval nagyobb, mint a műszerek saját hibája… Ez a hálózat nem alkalmas az éghajlatmodellek pontosítására, a trend megbízható kimutatására, az egész Földet teljesen lefedő műholdas mérésekből leszármaztatott felszíni adatok ellenőrzésére.”

– írta éppen az a Major György[13], akivel közös Miskolczi első nemzetközileg jegyzett publikációja.[14]

Miskolczi tehát már ekkor felkészült volt, de még nem került „tűz-közelbe”. Végzés után a Budapesti-székhelyű Meteorológiai Intézet Légköri Sugárzási Tanszékén kezdett, amelynek 1975-1983, 1990-1991 között a vezetője volt. Az ott zajló, jobbára rutin-igényeket kielégítő feladatok mellett 1981-ben fedél alá hozta kandidátusi-disszertációját[15], valamint azt az elhúzódó vállalkozást is amit még az egyetemi-évek alatt kezdett Marx Györggyel, s aminek a korabeli számítógépes metodikák (mint adatok százezrei lyukkártyás beolvasása) sem igazán kedveztek.[16]

Mint már annyian előtte is – a kor behatárolt lehetőségei miatt is pangó hazai kutatási-lehetőségek zártságából menekülve – Miskolczi is a külföldi munkavállalásban keresett menedéket. Így vezetett első útja Nigériába, ahol a Calabari egyetem Fizikai-tanszékén Senior Lecturer beosztásban kutatott és oktatott párhuzamosan (1983-1987). Innen az olaszországi Triesztbe és Modenába került, ahol a már régóta benne-szunnyadó sugárzás-átviteli számítások hasznossá-tételével nagyban emelte az ilyen irányzatokat célzó folyó-kutatásokat (1987-1989).
A rádiószondás és a műholdas sugárzás-mérési adatok korrelációba hozása a föld-felszínen mért adatokkal vezetett a HARTCODE programja megírásához[17], aminek a tökéletesítéséhez[18] már az Egyesül-államokbeli Marylandi egyetem adott neki otthont, 1991 és 2001 között, egyre emelkedőbb beosztásban. Itt a legkülönfélébb sugárzási aspektusokra terjesztette ki a vizsgálatait (benne az ózon kvantitatív észlelésre, a fotoszintézisre-alkalmas sugárzás összessége meghatározására, a CO2 IR elnyelésén túl a légkör másik alapvető infravörös-tartományban aktív komponense, a víz IR elnyelési-kontínuuma akkurátus empírikus parametrizálására), miközben a HARTCODE szoftvere hatóképességét is mindez-irányokba kiterjesztette.

Hírnév

Ezekre a teljesítményekre már felfigyelt a NASA[19] is, és 2001-ben az alkalmazásába vonta. Az előzőek összessége már önmagában elegendőnek bizonyult a kor égető klimatológiai-kérdése megválaszolására, mindössze a NASA által gyűjtött széleskörü-adatok gondos feldolgozása szükségeltetett – amire Miskolczi megbízatása kiterjedt. Az 5 éven keresztül tartó aprólékos munka végeredménye azonban váratlan helyzet elé állította a foglalkoztatót. Feketén-fehéren kiderült, hogy a légköri CO2 nem lehet számottevő-tényező az észlelt/kérdéses jelenkori Földi melegedésben – mindaddig amíg a Föld felszínét uraló óceánok vize elegendő párát képes a légkörbe juttatni (ami viszont a Földre érkező Napsugárzás intenzitását tekintve milliárd-évek óta adott). Ez, a pusztán az észlelt mérési-adatokból derivált következmény, magát Miskolczit is meglepte, s emiatt a jelenséget elméleti-oldalról is vizsgálat alá vetette. Ez vezetett el annak a megerősítéséhez, miszerint elméleti-alapokon is megáll, hogy a Föld légkörének optikai-vastagsága (a légkör hosszú-idejű átlagos infravörös abszorpciója) konstans, melynek mértéke 1,87. (Ami tehát éppúgy a Föld-bolygó fizikai-jellemzője, mint annak átmérője, tömege, vagy a Naptól való távolsága.)

Ez azonban már a nemkívánatosság határát súrolta, hiszen éles ütközésben volt az időközben mind-nagyobb tért nyerő IPCC[20] tanokkal, s a NASA berkei nem járultak hozzá a váratlan eredmény tudományos-közegben történő közlése támogatásához. Ami viszont töréshez vezetett: Miskolczi 2006 január elsejével lemondott a pozíciójáról, s megkísérelte az eredményei önálló közzétételét. Ami furcsállható akadályokba ütközött[21], míg végül eljutott a befogadásig. Ekkortól számítható eredményeinek az a negligálásig is elmenő lekezelése, aminek már közismertté vált lenyomatát egy másik neves magyar személyiség szerencsétlen sorsa adja: a Semmelweis szindróma[22].

Elfogadottság és elutasítás

Megméretés

Míg Miskolczi maga a dolgozata nemzetközi-folyóiratban megjelenéséért küzdött, addig az IPCC mint testület 2007-ben Béke Nobel díjat kapott. Ezzel hivatalosan is ellehetetlenülni látszottak Miskolczi eredményei, hiszen azok „nem mehetnek szembe” egy Nobel-díjas testület artikulációival. – Azt, hogy a Béke és Tudomány eredményei között vajon miféle hozzárendelés eredményez megfelelőségi-korrelációt, azonban még nem nyert explicit analízist.

Ebben a légkörben indult az MTA által kezdeményezett vizsgálat, mely tudományos-voltában kívánta a helyére tenni Miskolczi már létező dolgozatát, s melynek letéteményese az IPCC érvelései hatása alatt álló Zágoni Miklós volt. A vizsgálat 1 év időtartamra rúgott, s a záródokumentum[23] 88 oldalon összegez. Az értékelés ezúttal is felkavaró volt: Zágoni nem lelt hibát Miskolczi érvelésében, korábbi meggyőződése Miskolczi érvelései hatására megfordult, s ebben az értelemben minősítette Miskolczi alkotását.

Hozzá kell tenni, hogy Zágoni maga is érezhette a rá nehezedő nyomást, s tett némi engedékeny kijelentést abba az irányba, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítés azért mégsem haszontalan. Sajnálatos, hogy ez az apró kompromisszumosság felzaklatta a borotvaélen táncoló Miskolczit, mert Zágoni vélekedése később ebben a kérdésben is letisztult, s nyilatkozataiban a legőszintébb méltatással beszél Miskolczi szakmai-hiteleségéről, indíttatása tisztaságáról. Zágoni „zavaró” kijelentése pedig voltaképp védhető, ma is – csakhogy nem Miskolczi dolgozata végkicsengése kapcsán. Az antropogén CO2 kibocsátás [sok félreértésre és mégtöbb félreinterpretálásra ad okot az a klimatológiai-berkekben rendkívül gyakori szűkítés, amely ezen csakis a fosszilis-tüzelőanyagok használatából eredő CO2-t érti] visszafogása egyben azt is jelentené, hogy az emberiség az elérendő céljait energia-hatékonyabban valósítja meg[24] – ami tényleges és reális kívánalom a mai túlfogyasztó civilizációban.

Cáfolatok (pro és kontra)

Túl az anonimitásba-burkolódzó elutasításokon amik végigkísérték M. próbálkozásait hogy eredményeit tudományos-folyóiratokban közzétegye, a személyesen-vállalt kritikák egy csokrát érdemes szemügyre venni.

·        Dorland támadása[25] sokak szerint ízekre-szedi M. dolgozata számos pontját. Precízebb utánajárás azonban egyértelműsíti, hogy D. felületességében félreértelmezte M. kritika-alá vont dolgozata általa kimazsolázott részleteit.[26]

·        Dorland honfitársa, van Andel, ugyanakkor elismeréssel adózik elemzésében[27] M. teljesítményének. De még ennél is továbbmegy: kimutatja[28] hogy D. 1999-es Ph.D. dolgozata[29] bizonyos mérései is éppen azt az eredményt hozták amit M. dolgozata egyik rész-tétele megfogalmaz, ám D. ezt az összefüggést a saját-munkájában nem fedezte fel, Miskolcziéban viszont nem szűnik meg kritizálni.[30]

Külön érdekesség, hogy ez a Dorland nyert meghívást a Zágoni-jelentést követő MTA-szervezésű vitára, s mondhatta el ott plénum előtt M. dolgozatáról a maga leminősítéseit – úgy hogy eközben oda Miskolczit meg sem hívták – ami ellen Zágoni tiltakozott[31].

·        Nem hagyható figyelmen kívül a kritika akkor sem, ha az egy ünnepelt klimatológus felől érkezik. Az IPCC tagjaként (Béke) Nobel díjjal bíró Ürge-Vorsatz Diána[32] azonban nem fárasztja magát önálló betekintéssel, elintézi a dolgot azzal hogy Rahmstorf[33] 6 ízben/ponton is kimutatta M. dolgozata ellentmondásait, s ugye egy is elegendő lenne a cáfolathoz[34] – miközben Rahmstorf oceanográfus, s ha foglalkozott is M. tézisével annak publikációiban[35] nincs lenyomata. A feltevés, miszerint a kijelentéstevő összekeveri Rahmstorfot Dorlanddal több mint valószínű – ami nem vet jó fényt a kritizáló alaposságára.

·        Számos külhoni tudományos-indíttatású blog foglalkozik ismétlődően és behatóan M. alkotásával, ahol a mellette ill. ellene szóló bejegyzések és hozzászólások tömkelegéből válogathat a szemléző – anélkül hogy érdemben M. gondolatai közelségébe kerülne. Ekként az onnan-származó anyagok kreditáló-ereje megítélésekor azok tartalmi-megalapozottsága kell latba essék.

·        Hazai kritikák: Ezek a visszafogottabb megnyilatkozások a légköri CO2 „melegítő-effektusa” körül főként a Zágoni-jelentés közzététele utáni közvetlen-megbolyduláskor születtek, hazai akadémiai-résztvevőktől.

o    Így Reményi a CO2 keltette felmelegedés tekintetében ekként tesz hitet[36]:

„Azonban az irodalmi adatok alapján sem mondható a kapcsolat korrelációnak, de konvergenciának sem. Az átlagoláshoz kiválasztott szakaszoktól függően sokféle megállapítást lehet tenni. Hosszabb időszakaszokra is a szén-dioxid-koncentráció növekedése mellett lehet hőmérséklet-csökkenést megállapítani.”

Amit hátrébb tényszerűen is részletez, de szót ejt ott a CO2 elnyelési-görbe alapvető telítettségi-jellegéről is.

o    Berényi klasszikus és ismert példák bemutatása után leszögezi[37]:

„klimatikus jövőnk előrejelzését nem nagyon építhetjük a CO2 légköri koncentrációjára, függetlenül attól, hogy „természetes” vagy antropogén eredetű.”

Két figyelmeztető idézetet is elhelyez cikkében:
i) „az átlagostól nem is nagyon eltérő időjárási eseményekre sem vagyunk felkészültek és a felkészületlenség hamis magyarázatként az éghajlatváltozásra hivatkozunk.” (Major, 2007)
ii) „ha nem értjük a jelenlegi folyamatokat, honnan vesszük a bátorságot a beavatkozáshoz?” (Szarka, 2010)

o    Haszpra boncolgatása[38] viszont az előbbiek tökéletes ellentétével zárul:

„Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi, példátlanul gyorsnak tűnő éghajlatváltozást elsősorban a légkör összetételének változása gerjesztheti, és ennek hátterében döntően az emberi tevékenység áll.
Mennyiségénél fogva az éghajlatváltozás fő vezérlője a széndioxid.”

o    Figyelemre méltó erre a Miskolczi-dolgozaton magát átrágó Zágoni válaszreakciója[39], amely az előző okfejtésekkel szemben jóval konkrétabban összegzi a lényegesen-új fejleményt:

„A valós légköri szerkezeten elvégzett nagy pontosságú sugárzásátviteli számítások és a fluxuselemekre vonatkozó mérések alapján az állítás így fogalmazható meg: a felszín-légkör rendszer a számára adott elérhető (a bejövő napsugárzásból a reflexiók után megmaradó) teljes rövidhullámú energiamennyiséget elnyeli, különféle energiaformákká alakítja, és hosszúhullámon kisugározza. Rendszerünk nem az üvegházhatású gázok mennyisége, hanem az elérhető energia mennyisége szempontjából hiánygazdaság. Vízben gazdag bolygónkon ugyanis a párautánpótlás bőségesen rendelkezésre áll. A sugárzásátviteli folyamatot így nem az egyes üvegházhatású nyomgázok változó mennyisége, hanem a vízgőz eloszlása és dinamikája határozza meg. A hidrológiai ciklus révén a rendszer képes beállítani és fenntartani az összes bejövő elérhető energia abszorpciójához és emissziójához szükséges felszíni és légköri hőmérséklet és páraeloszlást, beállítva és fenntartva a maximális üvegház-faktort.”

Hogy még-érthetőbb legyen, ezzel a megfogalmazással igyekszik a Miskolczi által találtakat közelebb hozni:

„bolygónk sajátos óceán-légkör-felhőzet rendszere a rendelkezésére álló összes napenergiát elnyeli, megemészti és hosszúhullámon kisugározza; s e folyamat dinamikáját nem a nyomgázok mennyisége, hanem a beérkező energia mennyisége és termikus újraelosztása szabályozza. Ez az energiamérleg-egyenletekre elvi korlátot szab, aminek következtében a fluxusok stacionárius belső arányokat, stabil (üvegházgáz-invariáns) szerkezetet, „geometriát” mutatnak, melynek elemeit nem lehet az egyes nyomgázok koncentrációjának megváltoztatásával ide-oda tologatni.”

o    Haszpra erre adott válaszában[40] mentsvárként az emelkedő felszíni-hőmérséklettel kétségtelenül együttjáró magasabb párolgás törvényszerűségéhez nyúl, s a CO2 helyett már az ekként feltételezetten megnövekedett légköri-vízmennyiség szabályozó-hatását helyezi előtérbe:

„a felszíni hőmérséklet és a légköri vízgőztartalom között nagy valószínűséggel szoros pozitív kapcsolat van, azaz a légkör üvegházhatása nem állandó”

– implikálva ezzel hogy annak növekednie kell. Feledve az alapvető-ismereteket a víz fázis-átalakulásairól (amit a magasban-hidegebb légkör igazgat), s ami magával hozza a megnövekedett légköri-víztömegnek az elnyelési és a kisugárzási változásait egyaránt.

A Tétel jelentősége és következményei

Miskolczi elénk-tárt eredményei alapján tehát biztonsággal kijelenthető – akár az elmúlt 60 év hossza mentén végzett mérési-adatok feldolgozására támaszkodva, akár az elméleti-gyökerű fizikai kényszer-összefüggések mentén – hogy a légköri CO2 jelenkori-viszonylatban számottevő-mértékű emelkedése (lett légyen az antropogén vagy Természeti-eredetű) nem lehet tényező abban a felmelegedésben, aminek a mibenléte fölött is alaposan megoszlanak a vélemények.

Az észlelt felmelegedés hátterében egészen más tényezők állhatnak: a Föld Naprendszeren belüli helyzetéből adódó megmásíthatatlan kitettségek (A), vagy éppen a föld-felszín albedoja[41] érdemi-méretű eltolódása.

(A) Mint a pályaelemek folytonos (és ciklikus) változásai[42], a „Nap-kályha”[43] működésének (ciklikus/aciklikus) irregularitásai, a Föld hullám ill. részecske vevő/eltérítő mechanizmusát befolyásoló[2] magmatikus-eredetű mágnesességi-állapota[44].

Míg az előbbire nem áll módunkban ráhatással lenni, addig az utóbbival más a helyzet. Megtapasztalt – bár nem kellően tisztázott – albedo-változást hozott a városokban a beépültség növekedése, súlyosbítva az aktív-zöldfelületek drasztikus visszaszorulásával. (B)

(B) Ez az a faktor, amit a számukban-megszaporodott városlakók úgy könyvelnek el, mint a globális-felmelegedés vitathatatlan tényét; holott a már kiépült felszíni-mérőhálózat ezen-pontjain megváltozott mikroklíma vezet ott a ténylegesen-magasabb hőmérséklet-értékekhez, ami persze emeli a teljes-földfelszínre vetített átlagot is.[45]

Mégkevésbé tudatosodott az, hogy a városokon kívül-eső, a mezőgazdasági-művelés (C) alá vont egyre-nagyobbodó területek hőelnyelési-viszonyai is erőteljesen megváltoztak, s ez – a területi-arányokból adódóan – sokkalta nagyobb faktor (bár kisebb visszhangot kelt, hiszen a Vidék területeit mind-kevesebben, és ritkábban is lakják).

(C) Ha csupán a földfelszínt huzamosabb-ideig meztelenül hagyó talajforgatást vesszük (szántás), azzal nem csupán előnytelen albedo-változás jár együtt, de a kedvezőtlen-változások egész sora.[46] Köztük a víz-vesztés megnövekedése: ami magát a termelést lehetetleníti el; de az így szárazzá-váló területek fölötti vízgőzben-szegényebb légállapot megborítja a légköri-áramlásokat is – amik vonzataként kiszámíthatatlanná válik a (helyileg megszokott) „időjárás”. De követi ezt a talajerózió is: a fizikai-rombolásán túl a kémiai-elszegényedés is, mint a humusz-szint csökkenés, a talaj-edafon leépülés, az általuk segített tápelem-feltárási folyamatok beszűkülése/leállása[47] (amikre rásegít egy másik, alapjaiban-félreértett gyakorlat, az un. műtrágyázás).

Amennyiben EZEKRE irányulna az összpontosított figyelem, akkor tevőlegesen bele tudna avatkozni az emberiség abba, amit kényszerűen megél. A vízhasználattal, a talajműveléssel, a tájba-illeszkedéssel folytatott eddigi visszaélésszerű gyakorlatot fel kell váltsa egy „Természet-kongruens”, ami az egyedüli-záloga a vágyott fenntarthatóság mellett a már létrejött-károk tompításának, hosszabb-távon pedig eszköz a rehabilitására.

Ennek alapjaihoz ágyaz meg Országh József Vízgazda-szemlélete[48]. Miskolczi elméletiként számon-tartott munkája[49] praktikus-hozadéka az lehetne, hogy a légköri CO2 mesterséges csökkentésére ill. alacsony-szinten tartására irányuló hallatlanul-költséges (és bizonyíthatóan kétes-eredményességű[50]) forrásait felszabadítja. Miáltal azok rendelkezésre állhatnának a sokkalta-kisebb összegekből már demonstráltan megvalósítható Vízgazdai-átalakítások[51] nagyléptékű megvalósításaihoz.

Ebben az értelemben találkozik két, egymást soha nem ismerő magyar tudós szelleme[52], módot kínálva számos valós nehézség orvoslására – amennyiben a Világ hajlandó szembenézni mindkettejük alkotásával.

Addenda:   A szócikk törléséhez vezető út

Törlés és törődés

[Részlet a Párbeszéd a Süketekkel Wikipédiás múltamból]

Nem vitás, a Miskolczi Ferenc fizikust bemutató Wikipédiás [WP] szócikk törlése elrendeltetett.

S vele együtt fog (automatikusan) törlődni minden vele-kapcsolatos nyom, így az alábbi soraim is, amikkel mégis fárasztom magam hogy ideírjam.

SZEMBESÍTÉSÜL.

1.) A WP-t megalkotók eredeti-célkitűzése az lehetett hogy szócikkek szülessenek, s a cél szentesíti az eszközt elgondolással ebbe a folyamatba mindenki beszállhat – hiszen a folyamatnak része egy utó-korrekció, ahol avatottabb-kezek helyrehozhatják benne azt ami hagy kívánnivalót.

2.) Ha racionálisan gondolkodtak, feltehető hogy elvárásaik közt szerepelt az is, hogy prioritást kell kapjanak a fontosabb-tételeket taglaló tartalmak. Ehhez képest a jelenlegi WP-t elárasztják a felturbózott pitiáner szócikkek, viszont a szükséges alap-szócikkek gagyi leírással vannak jelen.

3.) Az arányon is javítandó, 2022 július 28-án megalkottam a szóbanforgó szócikket, mint ami nemcsak hézagpótló, de releváns és elgondolkodtató is kellene legyen a mai zavarodott helyzetben. EGYETLEN szerkesztési-beavatkozással 30 527 bájt-nyi tartalmat téve közkinccsé.

4.) A szócikk nézettsége szárnyalt, akadékoskodásnak semmi jele nem volt, mígnem december 10-én bizonyos FoBe átnevezte a Miskolczi Ferenc (fizikus) lapot Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek/Miskolczi Ferenc (fizikus) lapra átirányítás nélkül. Ez annyit tett, hogy a szócikk a közönség által látogatott WP-térben már nem jelenik meg, az átirányított-helyen csupán a bennfentesek láthatják az állapotát, ami máris előrevetíti a végleges sorsát.

5.) Erre aztán belépett a cincáló-brigád. Aki közülük még nem fogta fel az elrendeltetést, az megpróbált igazítani rajta; aki viszont vette a lapot, az rögtön durrogtatta azt amiről megelőzőleg nem volt véleménye.

6.) Egyet nem abszolvált senki: korrigálásával elfogadható szintre hozni azt amiről az volt a verdikt hogy értékes de javítást igényel. Merthogy EZ lenne az adminisztrátorrá-kiemelt szerkesztők elsődleges-feladata. De hát erre képtelennek bizonyultak.

7.) Aki egy kis nyomozásra adja a fejét, az persze azonnal tudja hogy (bár sokmindenre kaphatók) erre bizonyosan képtelenek lesznek. Hogyan is lehetnének, mikor szerkesztői-teljesítményük [aminek a tanulmányozására a WP szerkezete kellő segítséggel szolgál] az egy-karakteres javítgatások tömkelegében öblösödik ki (amit súlyosbít, hogy időnként az egyik prominens beavatkozása visszacsinálja azt amit az előző odacsinált); ennek a pitiánerségnek a gejzíre röpíti őket a százezres szerkesztői-teljesítmények fölé.

7.) Marad hát a költői-kérdés: MIÉRT zárják el a nyilvánosság elől a saját kis ketrecükbe a szócikket, nevetségesen álságos manőverrel a „feljavítandó szócikk” kalodájába helyezve, ahol a sorsát majd az ő testületi hozzá-nemértésük fogja megpecsételni? – Nagyon átlátszó dolog ez, kedves Fobe-igazodók.

8.) Átlátva a törlési-szándékot azonnal, nem is igyekeztem védeni az álláspontom, csupán egyetlen irritáló megjegyzésre reflektáltam. Bizonyos források mögött a blogtételeim álltak; azok amik azóta könyvbe-szerkesztve a hazai egyetemek könyvtáraiban kaptak elhelyezést – elektronikusan viszont ma is csupán a blogon keresztül éri el közvetlenül az érdeklődő. A számonkérő wikiegér (akinek ez előbbi-tényt a tudomására hoztam) szellemi-színvonalára jellemző, hogy pl. az Origó vagy az Index firkászai által írogatott együgyűségek számára források [nyilván azért maradt ilyen mert ezekből oltja szomját], addig a blog nála megveszekedettül stigma alá esik. (Nemigen láthatott még efféléket: The Science of Doom [blog]) Olvasni persze nem olvassa, mert akkor láthatná hogy abban eredeti tudományos-publikációk adják a lábjegyzetek zömét – ami aztán végképp zavarba ejtheti őkelmét: forrás-e vagy sem? Blogozik hát rendületlenül, mert kibogozni a tartalmakat úgysem képes.

9.) Üzenem hát az álnevek mögött hősködők összemelegedett bagázsának, hogy azért mert a szellemi-inkvizíció máglyája körül melegednek most kézdörzsölve, létezik ám a Külvilág – amely e sorok megszellőztetésével híradást kap az Önök kisded játékairól.

Eredeti helye: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Fuggerth#T%C3%B6rl%C3%A9s_%C3%A9s_t%C3%B6r%C5%91d%C3%A9s
[amiben (felfelé-haladva) további irritáló tételekről értesülhet az érdeklődő-olvasó]

A dolog hiteléül:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cikkjel%C3%B6ltvita:Miskolczi_Ferenc_(fizikus) 

Cikkjelölt

Legutóbbi hozzászólás: 7 hónappal ezelőtt10 hozzászólás5 résztvevő

·       Formázandó: a formázást a Wikipédia-cikkeknél megszokotthoz kellene igazítani.

·       Elfogultság: átdolgozandó semleges megfogalmazásúra, az ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások mellőzésével: „Az IPCC tagjaként (Béke) Nobel díjjal bíró Ürge-Vorsatz Diána azonban nem fárasztja magát önálló betekintéssel”.

·       Stilisztika: az útmutató szerinti fejlesztés, összefoglaló stílus alkalmazása, az ilyenek kerülése: „Közben – engedve az élet teljessége iránti természetes vágynak – megnősült, s a gyerekáldással kísért családi-élet megnövekedett-szükségletei kielégítésére éjszakai, fizikai-jellegű munkavállalással is apasztotta a tudományok beszippantására fordítható időt.”

·       Jegyzetelés: a lap most bőséggel tartalmaz jegyzeteket, ezek azonban nem mnóind egyformán hasznosak vagy relevánsak. Egy részük Wikipédia-cikkekre (vagy azok tükrözéseire) mutatnak: az ilyenek belső vagy {{wd}}(?)-linkekkel helyettesítendők. Jelentős részük random blogokra mutat, ezek helyett komolyan vehető források kellenek.

·       Az élő személyekről szóló részeket külön forrásolni kellene.

FoBe üzenet 2022. december 10., 13:02

Formailag átfésültem a cikket, javaslom szócikké történő átminősítését. Üdv! piki vita 2023. január 19., 15:25

Hm. A blogspotos hivatkozásokat le kellene cserélni szerintem. Tombenko vita 2023. január 19., 18:19

@FoBe: és mindenki más: letelt a három hónap, történtek változások, elegendőek? Cikk vagy kuka? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2023. március 24., 09:34

@Bináris: Szerintem mehet, elfogadható. Még találtam benne néhány vicces formázást, de már legalább külalakilag vállalható formában van. Tombenko vita 2023. március 24., 11:03

1 nem megfelelően használt sablont javítottam. Alfa-ketosav vita 2023. április 6., 07:52

Köszönöm azon szerkesztőtársak munkáját, akik energiát fektettek a lap fejlesztésébe. Szerintem még mindig jelentős problémák vannak a szöveggel, továbbra is elfogult, esszészerű. Én nem látom úgy, hogy elegendő mértékben változott volna ahhoz, hogy cikk legyen. FoBe üzenet 2023. március 24., 20:18

@FoBe: Kicsit javítgattam benne, nem tudom, javult-e eleget. Tombenko vita 2023. március 27., 20:03

Másodszor is megpróbáltam beleolvasni, hát a bevezető olyan vastagon POV, hogy a fal adja a másikat. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2023. március 27., 20:23

Akkor még egy kicsit gyűrtem. Így jobb? Tombenko vita 2023. március 28., 00:12

Fuggerth vita 2023. november 8., 18:56

(A törlési-abszurditás jelezve lett itt is: https://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8117)

kattintással vissza a Tartalomra

[2] Miskolczi, F., M., 2014: The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth's Atmosphere. Development in Earth Science Volume 2, 2014 31-52pp (https://www.researchgate.net/publication/268507883)

[9] Activation Analysis Using 14MeV Neutrons, MS. Degree in Physics (1971) ELTE TTK, Budapest, Hungary

[10] Evaluation of the CO2 Atmospheric Transmission Functions for Remote Sensing of Temperature Profiles, Ph.D. Degree in Physics (1975) ELTE TTK, Budapest, Hungary

[11] International Educational Center for Computer Technique, Budapest, Hungary 1974

[12] Major György: Áttekintés a hazai pirheliométeres tevékenység évszázadáról ,Légkör 58. évf. 2013/2 szám 65-71pp

[14] G. Major, I. Mersich and F. Miskolczi: Sensitivity distribution along the strips of  Compensation pyrheliometers Tellus Vol. XXVI (1974) 691-693pp (https://doi.org/10.3402/tellusa.v26i6.9877)

[15] Determination of Total Ozone and the Main Characteristics of the Vertical Distribution of Ozone Using Satellite Infrared Measurements, Ph.D. Degree in Earth Sciences (1981) MTA, Budapest, Hungary

[16] Marx G, Miskolci F. The CO2 greenhouse effect and the thermal history of the atmosphere. Adv. Space Res. 1981; 1(14) 5-18pp
(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11541718) DOI: 10.1016/0273-1177(81)90238-6

[17] Miskolczi, F. , R. Rizzi, R. Guzzi and M. M. Bonzagni, 1988: A new high resolution atmospheric transmittance code and its application in the field of remote sensing. Proc. IRS’88 current problems in Atmospheric Radiation, Lille 18-24 August 1988, 388-391pp (https://www.researchgate.net/publication/235580227_A_new_high_resolution_transmittance_code_and_its_application_in_the_field_of_remote_sensing#fullTextFile)

[18] Miskolczi, F., 1989: High resolution atmospheric radiative transfer code (HARTCODE) (https://www.researchgate.net/publication/287994595) DOI: 10.13140/RG.2.1.2319.6240

[20] International Plant Protection Convention (https://www.ippc.int/en/)

[23] Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata, Beszámoló jelentés MTA GGKI 2010. december 1. - 2011. november 30. Zágoni Miklós (https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf)

[24] Szarka László Csaba: A Mai Globális Környezeti Kihívások Függetlenek Az Éghajlatváltozás Éppen Aktuális Tendenciájától, Magyar Tudomány 2017 vol.187 (6) 680-686pp(http://www.matud.iif.hu/2017/06/07.htm)

[25] Rob van Dorland and Piers M. Forster: Rebuttal of Miskolczi’s alternative greenhouse theory (https://www.researchgate.net/publication/268182965)

[27] Noor van Andel: Note on the Miskolczi Theory, Energy & Environment Vol. 21, No. 4, 2010 277-292pp (https://journals.sagepub.com/doi/10.1260/0958-305X.21.4.277) DOI:10.1260/0958-305X.21.4.277

[28] van Andel: The new climate theory of Dr. Ferenc Miskolczi (2008 May munkájában) a The Cabauw measurements alatt. (http://ruby.fgcu.edu/courses/twimberley/EnviroPhilo/Ferenc.pdf)

[29] Van Dorland, R., Radiation and Climate: from radiative transfer modelling to global temperature response, Ph.D. Thesis, ISBN 90-646-432-7

[31] Emlékeztető az MTA GGKI 2011. január 17-i projektindító munkaértekezletéről, p9 (https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/07/mtaggki1.pdf)

[36] Reményi Károly: A konszenzus és az evidencia nem tudományos érv (A fosszilis tüzelőanyagok és a globális felmelegedés), Magyar Tudomány 2010 vol.171 44-48pp (http://www.matud.iif.hu/2010-01.pdf)

[37] Berényi Dénes: Klímaváltozás, globális felmelegedés, CO2-hatás – kritikus szemmel, MagyarTudomány 2011 vol.172 18-31pp (http://www.matud.iif.hu/2011-01.pdf)

[38] Haszpra László: Az éghajlati rendszer és mozgatói, MagyarTudomány 2011 vol.172 570-579pp (http://www.matud.iif.hu/2011-05.pdf)

[39] Zágoni Miklós: Észrevételek Haszpra László „Az éghajlati rendszer és mozgatói” tanulmányához MagyarTudomány 2011 vol.172 1000-1002pp (http://www.matud.iif.hu/2011/08/14.htm)

[40] Haszpra László: Válasz Zágoni Miklós észrevételeire, MagyarTudomány 2011 vol.172 1003-1005pp (http://www.matud.iif.hu/2011-08.pdf)

[45] Eklatánsan példázza az effektust a „Mennyire befolyásolja a Nap az északi félteke hőmérsékletének alakulását?” Geomatikai Közlemények XXIV 45-129pp cikk 13. a) és b) ábrája: (https://geomatika.epss.hun-ren.hu/storage/volumes/gk_XXIV_1.pdf)

Eredeti cikk: Ronan Connolly et al. 2021 Res. Astron. Astrophys. 21 131-199pp (https://globalwarmingsolved.com/wp-content/uploads/2021/08/Connolly-et-al-2021-RAA-4906-20837-1-PB.pdf) doi: 10.1088/1674-4527/21/6/131

[46] TMMG [UVGK 229-242pp] III. Összevetések alatt (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/tmmg.html)

[48] http://www.eautarcie.org/hu/index.html
Könyv-alakban: Országh József A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium ISBN 978-963-88213-7-9)

[49] Könyv-alakban: Miskolczi Ferenc: Az Éghajlat Önszabályozása (Püski kiadó 2021 ISBN: 9789633023280)

[51] Hosszabbtávú hatékonysági összevetés: TREND [Sz&V 195-220pp] (https://szennyviztisztitas.blogspot.com/p/trend.html); Vidéki működtetés és Városi tervezhetőség: Szürkevíz [UVGK 51-79pp] (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/szurkeviz.html); Ivóvíz-ellátási megújulás: Az Örökség [UVGK 12-31pp] (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/az-orokseg.html); A xenobiotikum-veszély felszámolhatósága: Drogok: Ártalmatlanítás [UVGK 291-312pp] (https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/drogok-artalmatlanitas.html)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)