A Feilerek P/Fillérei

A  Feilerek  P/Fillérei

avagy: Milyen szőttesből is áll a Klíma-pap csuhája?

Tudósok kontra Agitátorok.
A Klímavészhelyzet mezébe bújtatott hatalom-átvétel Röntgen-látlelete

I.) Egy nehézütegnek álcázott léggömb:

A Magyar Hírlap online-felületén 2019. augusztusában indult „klímavita[1]” Feiler József beszállásával[2] ismét a klímavészharangot kongatók tábora felé billentő adalékot kapott, „A szabályok nem tagadhatók és nem kijátszhatók” címmel indítva azt a tirádát, amelyben tapintható jelei vannak annak a káosznak ami a szerzője fejében él.

Mivel egy hosszú-gyakorlattal már alaposan kiérlelt sűrű-váladékba sikerítette újszerűnek-vélt gondolatfoszlányait, a tömörség szempontjából az a legcélszerűbb, ha minél élesebb szerszámmal emelem ki precízen ezek betegesen kusza voltát.

Míg a teátrális cím „szabályokat” említ, a mögöttes szöveg már a legelején a „törvényt” dugja az orrunk alá. Azt hogy a kettő mennyire nem ugyanaz, valószínűleg cseppet sem segít majd tisztázni az a további kavarás, amely egy ókori jogtudóstól idéz a törvény tárgyában, holott természeti-törvényekkel kívánna a későbbiekben foglalkozni – mégha elhelyez egy suta mankót arra nézve is, hogy a kettő nincs köszönőviszonyban egymással.

Erre a fundusra alapozva kínálja be látleletként ezt a hátteret: „Egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy természeti törvényekből következő jelenségeket próbálnak relativizálni, esetenként egyenesen tagadni emberek.” – ami, mellétett-tények nélkül, bizony kétélű fegyver. Ám ennyi előrebocsátásával máris felhatalmazva érzi magát a vádszerű kijelentésre: „Úgy tekintenek a természeti törvényekre, mint társadalmi konstrukciókra, amelyekkel kedvük szerint lehet játszani.”

Itt ítélem érdemesnek szünetet tartani, s megejteni röviden azt az átvilágítást, amely tisztázhatja a kardinális kérdésre adandó választ: Vajon KI tekint és támaszkodik a „természeti törvényekre”, és KI manipulál inkább a „társadalmi konstrukciók” mentén. Ugyanis, F.J. cikke hátralevő része nem más, mint az alant-megvilágított, utóbbi szerepkörből kiizzadott blabla.

II.) Egy szükségszerű átvilágítás:

F.J.-ről egy általa írt szerzemény[3] alatt ennyi tudható meg: „Klímapolitikai szakértő, jelenleg az Európai Klíma Alapítvány, korábban többek között a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa volt.” Amiből nem tűnik elő semmiféle természettudományos végzettség; mindössze a sok-helyütt már bevált „szakértő”, Alapítványi és Központi „munkatárs”, mint felszínre-dobott úszó-hólyag, próbálja kiváltani az olvasó hasra-esését. Szorgosabb kutatással azonban elénk tárul szakirányú-végzettsége[4] is: „Jozsef holds a master’s in History, Archaeology (ELTE, Budapest), Environmental Sciences and Policy (CEU-Manchester University) and International Affairs (Columbia University).” Nos, ezek közül vajon melyik végzés adja a kijelentéseihez a stabil természettudományos alapokat? Mindenesetre, a (klíma)mellényét növelendő, ezekre építve elképesztő-számú[5] magas-pozícióhoz képzeletünktől-függően rendelhető tevékenységet is folytat. Háttér-tekintélyként ezekhez külföldi-tanulmányok is említtetnek: CEU [1995-96 között], Columbia Egyetem[6] [1996-97 között] – jesszusom, ott Nyugaton vajon mire osztanak 1 év alatt diplomát? Utóbbi mint „School of International and Public Affairs” a következő tematikákban képezi ki a világ három-műszakos megmentőit: „to solve the world’s most critical public policy, geopolitical, social, and business challenges”. [Azaz: megoldásokat lelni a világ legkritikusabb közpolitikai, geopolitikai, társadalmi és üzleti kihívásaira. (Bár el kell ismerni – az elismerések egyik válfajaként – hogy leleményeik megoldást nemigen hoznak.) De HOL itt a természettudomány? – „Keresem de nem találom sehol…”]

Tapogassuk meg most kissé azok végzettségét is, akikkel együtt-dolgozva alkotja a „Klímapolitika”[7] csapatát:

Bart István: „With degrees in urban planning, law and political science, he has published several academic papers and articles about emissions trading, and climate policy in general.” Tehát: várostervezés, jog, és (modern-kori) „pégé”. [Miből is lesz a cserebogár?] Tetejébe, akadémiai-rangúnak beállított cikkek a CO2 kereskedelemről, meg klímapolitikáról úgy általában. [A rézangyalát! Valaki itt a fűzfán hordja a fütyülőjét.]

Csernus Dóra: „She holds an MSc in Economics with specialisation in EU integration and marketing… and an MSc in Geopolitics” A tudományos-cipellő itt az ekonomika és a geopolitika párosa, EU-integrációs kirakati-felállásban.

Malatinszky Édua: „She graduated with degrees in International Management (Brussels), Finance and Marketing (Budapest) and is currently a student in Environmental Engineering.” Menedzselés (ahogyan a nagyfiúk csinálják) ötvözve a Pénzügyekkel vezet nyílegyenesen a (természeti) Környezet meg-Mérnököléséhez.

Gubacsi Gergely: „He graduated as an economist (MSc) and started his career at Deloitte Ltd where he adopted Japanese efficiency improvement philosophies to refine the shop-floor operations of manufacturing companies.” E gazdasági-szakember klíma-megmondó alkalmasságát tehát abban az elhíresedésben kell keresnünk, amivel japán-alapossággal finomította… mit is? „Shop-floor operation”: a) üzlethelyiségi műveletek [szintek-szerinti elrendezése optimalizálása?], b) ezen helyiségek padló-felmosása? [Bocsánat, de a zavarosban halászás magasiskoláját példázandó ide kell zsúfoljam az illető tevékenységeinek méltatását célzó eredetit. „Gergely’s own company, Interzona Climate Change Advisory and Management Consulting Ltd. was founded in 2005 to offer complex project management services including emission and allocation modelling, monitoring system design, custom application development to assist CO2 emissions reporting, GHG permitting and quota application to EUETS and Kyoto installations.” Szóval, tekintélyt-parancsoló vállalkozása van a jelzett ködös tevékenységek globális-szintű bonyolítására. – Ehhez tényleg felesleges időtöltés és agymunka lett volna neki végigseggelni akár egyetlen természettudományos előadást is.]

Ha mindezekkel szemben most azt vizsgálná valaki, hogy vannak-e hasonló kvalitásai Miskolczi Ferencnek, Héjjas Istvánnak, Szarka László Csabának, Király Józsefnek, Országh Józsefnek, vagy akár nekem, akkor bizony mind alulmaradunk F.J. és csapatával szemben. Ugyanis a sorolt személyek természettudományos alapvégzettsége rendre fizikus, fejlesztőmérnök, geofizikus, vegyészmérnök, és kutató-vegyészek. Ha most, ezek ismeretében, szembesítjük F.J.-t saját fentebbi kérdőre-vonásaival, nem hinném hogy hosszasan kellene magyarázni: KI MIT KÉPVISEL.

III.) Hely a mentségek számára:

De ha már F.J. megszólalt, adjunk neki egy kicsivel több teret: hátha tisztázódik egy-s-más.

1.) Az „Élőbolygónk” felületén olvasható friss közlendői[8] közt („Mik azok a legfontosabb…”) lelhető fel: „Nincsennek elkerülhetetlen (imperatív) változások…” Zavarom – e rövidke részletet illetően is – itt kettős. Kész vagyok ha muszáj elfogadni, hogy a hiány nyomatékosítására szolgálhat a megkettőzött „n”. Viszont a dupla-negációval a homályba-tolt mondat-foszlányban az „elkerülhetetlen” és az „imperatív” szemantikai összesimítása akkor sem sikerül, ha mondata mögöttes részét is hozzávéve a leg-megengedőbb jelentés előtt is kaput tárok. Attól tartok, hogy a közlés ilyetén illumináltsága vajmi kevés dolgot vonhat megérdemelt fényárba.

2.) Másutt[9] F.J. abban sütkérezik, hogy „lassan tíz éve [saját tervezésű] passzívházban él”. Jó lenne ennek kapcsán választ kapnunk pl. arra a részletre, hogy emelkedetten passzív voltát vajon ürítései leereszkedéseikor szintén gondosan megszervezte-e? Avagy ebbeli aktivitása kimerül a jelent általánosságban uraló vízbeszarás gyakorlatában, hiszen passzív őkelme ezzel annak további terhét és következményeit már a gürcölő társadalomra valamint a fuldokló Természetre háríthatja. Ugyanis – amit semmilyen divatos biznisz-szkúlban, (de, sajnos, a magukat környezetvédelmi-színekben hirdető tanszékeken sem) nem oktatnak – a szennyvíz problematikája alaposan összefügg vizeink nagybani problematikájával is. S a vizeink kezelésében általunk keltett zavaroknak ténylegesen vannak a klímában megjelenő hatásai. Melyek orvoslása akár azonnal is elkezdhető lenne, mihelyst nem a klímavészhez kötött légköri CO2-vel folyna a szünettelen pajkoskodás hanem a vízre koncentrálnánk, észlelve és széleskörűen alkalmazva a Vízgazda-rendszer[10] már kidolgozott elrendezéseit[11]. Szóval, folyton-folyvást klímaválságról deklamálni hangosan a magasból tágas plénum előtt – miközben valaki zárt ajtó mögött halkan az ivóvízbe szarik – no, ahhoz tényleg kellhet mindama fedezék, amit a Klíma-testületi hamis-fényű pozíciók nyújtanak.

IV.) Meglepő-e a végkifejlet?

Megállapítható tehát, hogy míg a hangjukat média-segédlettel is messzire hallathatják azok, akiknek semmi egyéb aspirációjuk mint elgügyögni rendszeresen vértelen és értelmetlen zagyvaságaikat minél nagyobb hallgatóság előtt, s balkézről e tetteikkel megtévesztik azokat is, akik jóhiszeműen segítséget remélnek tőlük nehéz kérdések döntéshozatalaihoz. Addig azok, akik efféléhez képesek lennének tálcán valódi muníciót nyújtani, félrelökve szerénykednek a tényleges-tudományhoz láncoltan, pusztán mert veretesebb érveléseik nehezebben követhetők, s így könnyűszerrel félrelöketnek a mozgalmár-lelkületű „tanácsadók” által.

Ha a fenti gondolatok nem ütnek szöget a fejekbe – elsikkadnak közlés nélkül mint a legutóbbi figyelmeztetésem[12], csupán mert a reflektorom fénye csúf elleplezett pőreségeket láttat – akkor tényleg készülhet a vészforgatókönyv, mert az irányítás avatatlanok zsákmánya lesz, örök-időkig.

2020. október 6.            Fuggerth Endre

 kattintással vissza a Tartalomra

[11] Ezek egyikének gyakorlati-megvalósítása hányattatását dokumentálják a Tisztán-látás cikk függelékes mellékletei: https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/03/tisztan-latas-varoslako-aki-oly_20.html

[12] http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7171 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)